Lentiről röviden

A Kerka völgyében meghúzódó, 9700 lakosú kisváros Zala megye és Magyarország délnyugati részén, közel a szlovén határhoz, Hetés, Örség és Göcsej néprajzi tájegységek ölelésében található.
A város címerén megjelenõ fél nap a napfényben szegény, a lehulló vízcseppek a csapadékban gazdag éghajlatot, a tölgyfalevelek pedig az éghajlati viszonyok következtében kialakult rendkívül gazdag növényvilágot, az erdõkkel borított környezetet jelképezik.
Látnivalók a XII. századi vár maradványai és a Szent Mihály-templom (XVII. sz. , barokk). Lenti napjainkban egy hangulatos kisváros képét mutatja. A város büszkesége a Gyógyfürdõ és Strand. Vize Európa-szerte ismert. Kiválóan alkalmas degeneratív gerinc- és izületi elváltozások és egyéb mozgásszervi betegségek kezelésére.

Lenti múltja

Zala-megye negyedik legnagyobb települése a XII. században már létezett. Késõbb 1277-ben említi egy oklevél. A helység nevét a múlt század elejéig több változatban is írták, használták. Volt Nempty, Nemty, Nemethy, Németi. Ezekbõl fejlõdött ki a mai elnevezés. I. (Nagy) Lajos 1347-ben Lendvai Miklósnak, a királyné fõlovászmesterének adományozta. 1381-tõl mezõváros. Hosszú ideig a Bánffyak tulajdona. 1644-ben a Nádasdy családé, 1667-ben a kincstárra száll, 1690-ben kerül az Eszterházi család kezére. Kézmûiparáról elõször 1750-ben vannak feljegyzések, ekkor már kovács-, asztalos-, takács- és fazekasmesterei voltak. 1770-ben nyílt meg meg az iskola, melynek '45 katolikus tanítványa van'. A Fûrészüzem, amely ekkor az ország legkorszerûbb üzemei közé tartozott 1926-ban épült. Saját áramfejlesztõ berendezése volt, amely ma is üzemképes.
Vonzereje az 1978 óta üzemelõ termálfürdõ, melyet ma elsõsorban német és osztrák vendégek látogatnak. A 4 medence közül kettõben nátriumhidrogén-karbonátos gyógyvíz található. A Lenti víz degeneretív gerinc-, ízületi elváltozások és egyéb mozgásszervi betegségek gyógyítására, kezelésére alkalmas.

Látnivalók

Vár

A 18. században épült, barokk stílusú magtárépület, amelyet a lenti vár részleteinek felhasználásával alakítottak ki. A mai épület végén a vár egyik bástyája jól felismerhetõ, pincéje is sok középkori részletet foglal magába. A lebontott részek alapfalai a magtár udvarának szintje alatt rejtõznek.

Római katolikus templom

A község középkori, Szent György titulusú kõtemploma 1669 elõtt összeomlott. Ekkor a vár bejáratánál fatemplomot emeltek Szent Ferenc tiszteletére.
Ez már 1688-ban omlófélben volt, 1690-ben már misézni sem lehetett benne, 1691-ben alapozták az új templomot, 1698-ra elkészült. Szent Mihály tiszteletére emelték, boltozott szentélye, deszkamennyezete volt. 1747-ben bõvítették, magasították, 1750-ben már az egész templom boltozott, falazott tornya is volt.
Egyhajós, egyenes záródású szentélyû, hajójának külsõ oldalán támpillérek. Homlokzat elõtti tornya hegyes sisakos.
Szentélye és a három boltszakaszos freskókkal díszítve, ezek mestere ifj. Dorffmaister István, 1802-ben. Ugyancsak tõle származik a Szent Mihályt ábrázoló oltárkép is. Padjai rokokó stílusúak.

Szentháromság szobor

1755 körül készítette Schmidt József veszprémi szobrász. Háromszögletû, alul füzérdíszes posztamensen ugyancsak háromszög alaprajzú, karcsú csonkagúla oszlopon álló Szentháromság szoborcsoport. A templom melletti parkban áll.

Barangolás Zalán át... a vasutak mentén

A régebbi idõkben a szárnyvasút jelentõsebb szerepet töltött be a térségben, mint napjainkban. A "Szövetség a Göcsej Vidék Idegenforgalmáért és a Vasútért" célul tûzte ki, hogy a vasút szerepét felerõsíti és a vasutat a turizmus szolgálatába állítja.

A Zalaegerszeg-Rédics útvonal, valamint a Lenti-Csömödér-Kistolmács erdei kisvasút számtalan csatlakozási ponttal rendelkezik a gyalogos-, kerékpáros- és lovas turizmus számára.